A "prágai tavasz", az "emberarcú szocializmus" megtestesítőjének, Alexander Dubčeknek az utolsó útja keretezi azt a történetet, amely az 1968 januárjában megválasztott, karizmatikus vezetőnek a Szovjetunió képviselőivel folytatott - eleve reménytelen - küzdelmét idézi föl. A történet életének három sorsdöntő mozzanatát mutatja be: az 1968-as tavasz és a nyár reményteljes napjait, valamint az augusztusi megszállás pillanatait, az elhurcolt csehszlovák vezetők moszkvai tárgyalásait, végül pedig a számkivetettség, a közéletből való teljes kirekesztés éveit 1969-et követően. A film egy olyan, széles körben elfogadott, népszerű és egyben meggyőződéséhez hű kommunista vezető portréját, kiállását és megingását tárja elénk, aki hitte, hogy a "múlt hibáinak" kijavítása és reformok által megteremthető Csehszlovákiában a demokratikus szocializmus.